1 Amikor Jézus befejezte mindezeket a beszédeket, így szólt tanítványaihoz:
2 „Tudjátok, hogy két nap múlva lesz a húsvét ünnepe, és az Emberfia átadatik, hogy megfeszítsék.”
3 Ekkor összegyűltek a főpapok, az írástudók és a nép vénei Kajafás főpap palotájában,
4 és megegyeztek abban, hogy Jézust csellel elfogják és megölik.
5 De ezt mondták: „Ne az ünnepen, hogy zavargás ne támadjon a nép között.”
6 Amikor Jézus Betániában a leprás Simon házában volt,
7 odament hozzá egy asszony, akinél egy alabástrom tartóban drága kenet volt, és ráöntötte az asztalnál ülő Jézus fejére.
8 Amikor látták ezt a tanítványai, bosszankodtak, és ezt mondták: „Mire való ez a pazarlás?
9 Hiszen el lehetett volna ezt adni sok pénzért, és azt a szegényeknek juttatni.”
10 Amikor Jézus észrevette, ezt kérdezte tőlük: „Miért bántjátok ezt az asszonyt? Hiszen jót tett velem,
11 mert a szegények mindig veletek lesznek, de én nem leszek mindig veletek.
12 Mert amikor ezt a kenetet a testemre öntötte, temetésemre készített elő.
13 Bizony, mondom néktek, hogy bárhol hirdetik majd az evangéliumot az egész világon, amit ez az asszony tett, azt is elmondják majd az ő emlékezetére!”
14 Akkor a tizenkettő közül egy, akit Iskáriótes Júdásnak hívtak, elment a főpapokhoz,
15 és így szólt: „Mit adnátok nekem, ha kezetekbe adnám őt?” Azok harminc ezüstöt állapítottak meg neki.
16 Ettől fogva kereste az alkalmat, hogy elárulja őt.
(Máté 26,1-16)