Tablókiállítás - 2025 tavasz
"A mi területünk az északi rész - Csillaghegy - ritkán lakott, falusias település volt. Az I. világháború után ez a településrész rohamos fejlődésnek indult. Az itt élő református hívek az 1920-as évek közepén vetették fel először az önálló gyülekezetalakítás és templomépítés gondolatát. Gyülekezetünk első lelkésze Tóth Ernő Utrechtben tanult, felesége Johanna de Boer révén a csillaghegyiek erőfeszítése mellé holland testvéregyházak álltak. Az ő áldozatkész segítségnyújtásuk nélkül a templom nehezen épülhetett volna meg. 1975-ben ismét holland segítség érkezett, Doesburgból kapta gyülekezetünk elektronikus orgonáját. Isten segítségével a Budapest-Csillaghegyi gyülekezet 1991-ben ünnepelhette hálaadással 50 éves jubileumát. Az egyházközség anyagi terhét 500 család hordozza, templomlátogató 200 egyháztag."
---
A csillaghegyi templom építéséről szóló emléktábla felirata:
"Épült Szántai Endre gondnok tervei szerint és vezetésével a csillaghegyi és hollandiai testvéreink áldozatkészségéből Kontra Aladár és Tóth Ernő lelkészek idejében 1926-1941 években."
---
A lelkészek nyitottak a testvérek előtt... (Óbuda újság 1996/2. szám)
Deák Zoltán lelkész bemutatja a csillaghegyi és a békásmegyeri református egyházközséget.
A csillaghegyi HÉV-megállóban könnyű a tájékozódás: a hófödte földszintes házak fölé föleg templomok tomya magasodik. Az egyik, amelyik a húszas években épült, a református egyházé; körötte a kertet jókora fenyők uralják. S a házigazda, a kis megszakítással több évtizede itt élő Deák Zoltán lelkész már vár bennünket.
- 56 után, amikor megkezdtem a lelkészi szolgálatot, a korábbi megszorítások megfogyatkoztak. A fiatalok bibliaórái után sokszor 10-15 kilométert is bicikliztünk, hogy egy-egy tanyasi iskolában istentiszteletet tartsunk 8-10 embernek. Elődöm halálát követően a csillaghegyi gyülekezet és a presbitérium 1971-ben engem választott utódjául. Ennek immár 25 éve. Családunkat jól ismerték a csillaghegyiek, nagybátyám is lelkész volt és édesanyám is aktív gyülekezeti munkát vállalt.
- Római Fürdőtől Békásmegyerig a református családok lelki gondozása Önre hárul. Mit jelent az egyházközségi élet a fiataloknak, s az idősebbeknek?
- Csillaghegyi egyházközségünk 1941-ben lett anyaegyház, itt mintegy 2000 hívőnk van. A csillaghegyi templomban vasárnap 10 órakor tartjuk istentiszteletünket. Békásmegyer a lakótelep megépítésével hirtelen kiterjeszkedett, s nem csak a fóvárosból, hanem az egész országból jöttek lakói, sokféle ember. Ezeknek kellene igazán új otthonra lelni. A Békásmegyeri Közösségi Házban kaptunk helyet, ahol vasárnaponként fél 9-kor van a református istentisztelet. Saját hajlékot, templomot szeretnénk persze, amihez sok pénz kell, addig is gyűjtögetjük a híveket.
Az ifjak 3 korcsoportba gyűlnek: a "nagy ifik" azaz az egyetemisták, péntek esténként 6 órakor találkoznak. Sokszor úgy kell hazaküldeni őket 10-kor. A bibliai útmutatás mellett időseket, betegeket segítenek. A "kis ifik", a gimnazisták, szombaton délután 4 órakor találkoznak. Mindkét csoport bibliaóráját a csillaghegyi református templomban dr. Buday Péter lelkész vezeti. Konfirmációra a kisebbeket én készítem föl. Sokszor úgy érzem, menekülnek ide a gyerekek. Sok hiányt igyekszünk pótolni az ökumenikus iskolával (*). A katolikus, református, evangélikus egyház közös iskolája ez. Először az óvoda valósult meg, majd a kisiskola, s most a gimnáziumunkban már két osztályunk van. Valóban jól megférünk egymással, nemcsak az iskolában, hiszen például a januári ökumenikus imahéten egymás templomaiban prédikáltunk.
- Bizonyára nincs könnyű dolga a lelkész feleségének, hiszen a társa sokat van távol...
- Talán ez a legnehezebb, amit tudomásul kell vennie. Karácsonykor a szentestét kivéve alig vagyok itthon, hiszen az istentiszteletek után úrvacsorát viszek a betegekhez. S ha a régi szokás szerint vendéglelkész érkezik evangélizációra, a vendéglátás az ő feladata. Tisztelet övezi, amelynek nem könnyű megfelelnie: ő az asszonyok barátnője, istápolója, testvérnővére is.
- Mit tehet a hívőkért a gyülekezeti munkás?
- Mindegyiküknek van egy kis körzete, ahol a családokkal törődik, istentiszteletre hív, alkalmanként segít a templomtakarításban, vagyis a közelében lakó családokat összefogja. Ez szeretetszolgálat, nem győznék az egyházközségi vezetők, a presbiterek egyedül.
(*) 1991-ben indult Békásmegyeren a Mustármag Keresztény Iskola, 1996 óta a neve Szent József Katolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium
1990. október 7.
Megindulhatott az istentiszteleti szolgálat Békásmegyeren, a Közösségi Házban. Úrasztali bársony terítőket is kaptunk egyik testvérünktől (Bayer Ferencné), melyen a "Jöjjetek énhozzám" Ige olvasható. A hímzett kelyhet ábrázoló terítő templomosabbá teszi az előadótermet a testvérek számára.
---
Dr. Buday Péter lelkipásztor hitvallásából...
Láttátok, hogy az életünk itt zajlott előtettetek, imádkozó szívvel szolgáltunk közöttetek. Pál apostol szavaival élve "...tanúm az Isten, mennyire vágyódom mindnyájatok után a Krisztus Jézus szeretetével: és imádkozom azért, hogy a szeretet egyre inkább gazdagodjék bennetek ismerettel és igaz megértéssel; hogy megítélhessétek, mi a helyes, hogy tiszták és kifogástalanok legyetek a Krisztus napjára, és gazdagon teremjétek az igazság által Krisztus gyümölcseit Jézus dicsőségére magasztalására." (Fil. 1,8-11)
Isten úgy rendezi a dolgokat, szuverén akarata szerint, hogy mi csak ámultunk és ámulunk a sok-sok áldáson, amelyben részesített minket, testvéri közösségünket. A Csillaghegyi Egyházközség szárnyai alatt növekedve végül is ide vezetetett minket az Isten.
Emlékeztek, hogyan ajándékozott nekünk egy nagyszerű templomot, hogyan gondoskodott arról, hogy minden anyagi kirendelődjön, hogy fel tudtuk szerelni hangerősítővel, orgonával, haranggal, padokkal, kerítéssel. Ismét teljesült az Ő ígérete, igéje, ahogy Jobbágy Kálmán gondnok testvérünkkel megüzente nekünk, hogy "... be fogja tölteni minden szükségeteket az Ó gazdagsága szerint dicsőséggel a Krisztus Jézusban." (Fil. 4,19)
Átéltük azt a csodát, csodát, melyben ide érkeztetett minket eltévelyedetteket, közömbösöket, szomorú szivűeket, megfáradtakat. Ebben a templomban hangozhatott az Ő igéje, a Megváltóról, a megváltásról, gondviseléséről és ebben az igében benne volt mindig a vigasztalás, a bátorítás, az örök élet biztos reménysége.
Hogy hogyan teltek az elmúlt esztendő napjai? Szeretetben, imaközösségben, szenvedések és örömök kölcsönös átvállalásában, és egyre többen és többen kerültünk Isten közelébe - de Ti ezt éppen úgy tudjátok, mint én.
---
Kedves Békásmegyeri lakosok!
Ezt az írást, melyet most a kezükbe vettek, a Csillaghegyi Református Egyházközösség lelkipásztora írta. Mivel nincs más lehetőség jelen pillanatban a beszélgetésre, ezért ezt a módját választottuk elsősorban a lakótelep tájékoztatására nagy tervünkről.
REFORMÁTUS TEMPLOMOT SZERETNÉNK ÉPÍTENI BÉKÁSMEGYEREN a Csobánka tér, Margitliget u. és Ország út által határolt szabad területen. Ezen telket a Bp. III. ker. Önkormányzattól ajándékban kapta e nemes célra egyházközösségünk. Építési tervek is készültek már a templomra, kisebbek és nagyobbak.
Hogy milyen áldása, ugyanekkor mennyi gondja van egy építendő templomnak, arról most nem szólok. Azt viszont szeretnénk tudni, hogy kikre számihatunk, mint református testvérekre?
A felmérés és az igény ismerete nagyon fontos!!!
Ha szabad kérni, gyors visszajelzést kérünk (max. 1 hónap) a Bp-Csillaghegyi Református Egyházközösség címére: 1039 Budapest, Vörösmarty utca 2. (Tel: 188-39-74) vagy a Békásmegyeri Közösségi Házban vasárnapokon 8-9 óra között.
Lehetőleg a csatolt lapocskát juttassák vissza személyesen vagy postán. Ez nagyon sokat fog segíteni a templom méretére nézve. Nagyon kérem azokat a kedves Testvéreimet, akik e pillanatban nem tudnak IGENT mondani kérdésünkre, azok se dobják el ezt a levelet. Gondolkozzanak!
Hiszem és imádkozom azért, hogy Isten Igéje igazoljon bennünket e tekintetben is: "Mert nékem sok népem van ebben a városban." (Ap. csel. 18:10)
Bp-Csillaghegy, 1992. május hó
Szeretettel:
Deák Zoltán
csillaghegyi református lelkész
KIVONAT
A Békásmegyeri Lakótelep Templomépítése Alapítványnak - az 1991. október 11-én a Fővárosi Bíróság által elfogadott - Alapító Okiratából
Az Alapítvány célja a Békásmegyeri lakótelep és a régi Ófalu református lakossága gyülekezetépítő munkájának segítése. Ennek érdekében templomépítés kezdeményezése és az ehhez szükséges pénzügyi források megteremtéséhez való hozzájárulás. Az Alapítvány fő célja az igehirdetés és a gyülekezeti élet tárgyi feltételeinek a biztosítása.
---
Útravalóul ezt az ígéretet kaptam: "Megelégítem hosszú élettel, gyönyörködhet szabadításomban"
Igen, a hosszú élet Isten ajándéka, azért, hogy gyönyörködhessünk az Úr szabadításában, amit megígért az Őt szeretőknek, nevét segítségül hívóknak, neked is és nekem is. Hát élj ezzel a gyönyörűséggel életed hátralévő napjain, hogy dicsőíttessék az Ő szent neve.
Jobbágy Kálmán
---
401/ÖK/1991. (IX.12.) Határozat
A Képviselőtestület hozzájárul a III. k. Békásmegyer, Csobánka tér és Margitliget utca közötti területen kb. 2.000 m2-es telek kialakításához, templomépítés céljára.
A kialakítandó telek és épület pontos műszaki paramétereit részletes rendezési tervben kell meghatározni. Az így kialakult telket ingyenesen a Csillaghegyi Református Egyházközség tulajdonába adja.
(37 igen, 2 tartózkodás)
---
1997. április 5.
A februári kirándulás - templomlátogatások - folytatása az a szeretetvendégséggel egybekötött gyülekezeti alkalmunk volt, amelyet templomunk alagsorában tartottunk. Mindenki elmondhatta javaslatát, elképzelését az építendő békásmegyeri templommal kapcsolatban. Békefi György gondnokunk egy nagyon praktikus, szakaszosan is építhető templomtervet mutatott be, melyet minden jelenlévő testvér nagy örömmel fogadott.
---
96/ÖK/2000. (III.8.) Határozat
A Képviselőtestület úgy határoz, hogy az Önkormányzat 2000. évi költségvetésében a Református Egyház templomépítését +4M Ft-tal, összesen 10M Ft-tal hagyja jóvá.
(Jelen van 37 képviselő: 36 igen, 1 tartózkodás)
---
A Bp.-Békásmegyeri Református Missziói Egyházközség 2005. szeptember 12-én hétfőn este 6 órai kezdettel presbiterigyűlést tartott.
Dr. Buday Péter lelkipásztor bejelentette, hogy Jobbágy Kálmán tb. kurátor, tb. gondnok, gyülekezetünk presbitere 2005. szeptember 8-án, életének 92. évében hazatért teremtő Urához.
15. sz. határozat
Békásmegyeri Református Missziói Egyházközség presbitériuma tisztelettel és hálával emlékezik meg presbiter testvérünkről, Jobbágy Kálmánról, aki gondnoka volt a Csillaghegyi Egyházközségnek, ige által szólt hozzá Isten, hogy építsen templomot Budapest legnagyobb lakótelepére. Hozzon létre alapítványt, legyen annak elnöke. A templom 2000-ben megépült, létrejött az önálló egyházközség és lett ennek a presitere. A szíve mindig imádságra nyílt a Mennyei Atya felé, hordozta egyházunkat, a gyülekezeteket, a templomépítés szép és olykor nehéznek tűnő tervét. Jelenlétével, rövid, tömör bizonyságtételeivel, imádságaival, gazdagította a gyülekezetek alkalmait. Hálát adunk Istenünknek, hogy testvérünkkel együtt járhattunk a Krisztus követése útján.
Az egyházközség presbitériuma saját halottjának tekinti és magára vállalja a temetéssel járó költségeket.
Budapest, 2005. szeptember 12.
Elbe István (jegyző, presbiter), Békefi Görgy (gondnok), Dr. Buday Péter (lelkipásztor)
A Békásmegyeri Lakótelep Templomépítése Alapítvány alapító tagjai:
Budapest, 1991. október 11.
"...Fel kell támadnia a halálból"
A Lukács evangélista által elénk adott ige ma is időszerű. Krisztusnak, az Ő életének fel kell támadnia az emberek lelkében is. A kereszténység a húsvét örömében élve hirdeti e csodának áldásait, ajándékait és rendkívüli lehetőségeit.
Az ünnep imára, hálaadásra, vígasztalódásra, megújulásra, templomba hív. A békásmegyeri lakótelepen azonban nincs református templom! Még mindig üres a kijelölt (ajándékba kapott) hely, a Csobánka téri dombocska. Nincs itt torony, se ház, se zengő zsoltár, se ünneplés. A "szív" amelynek dobognia kellene a közösségért, az új és jobb élet formálásáért – hiányzik. Nem hallani lüktetését a beton "cellák" elsivárosodott magányában.
Pedig kellene egy menedékhely a megriadt, megszeppent, agyon űzött embernek, ahová megérkezhet a mai egzaltált, félelmetes, felemás világból.
Sokan mondják: a békásiak gyökértelen emberek. De minden szociológiai felmérés és mutató ellenére nekünk is vannak emlékeink húsvétokról, áhítatos templomi alkalmakról. Vannak emlékeink, amelyekben összeölelkeznek a harangok és a templomi orgonák szívet melengető dallamai a rezedék, violák, tiszta udvarok illatával. Igaz, mára csak sóhaj maradt mindez, egy régi édes-keserű emlék.
A mi világunk panel rekeszekből, bezárt ajtókból, egyre nagyobb rácsokból, elnapolt örömökből, összetört vágyakból áll. A kopott házak meggyötört lakossága ma már egyre jobban felejt, felejti az Istennel való közösség különleges örömét. Lelkünk megelégszik olcsó cirkuszokkal, főnyeremények ábrándjaival, és jobb híján élünk az elénk tálalt, mámort hozó ajzószerekkel.
A Csobánka téri dombocska üres.
A dombra nem vezet út.
Mégis sok szívben él a remény, hogy egyszer ezen a dombon egy templomáll majd, ahol minden húsvétkor is zeng az ének. Szól arról az örömről, amelyet Jézus feltámadása hozott a békásmegyerieknek. Egyszer majd ezen a dombon, ebben a templomban ünneplünk mindannyian.
Áldott húsvéti ünnepeket kíván
dr. Buday Péter
református lelkész
6






