Innen Budakalász felé vettük az irányt, és az erdő széléhez közeledve letáboroztunk egy alkalmas erdőirtásnál. Itt költöttük el a tarisznyánkban hozott ebédet, ebéd után pedig a várva várt számháborúra került a sor. Bár nem voltunk sokan, de így is egy jót játszottunk, a végén győztes csapat csak nagy nehezen tudta becserkészni és megadásra kényszeríteni az ellenfél utolsó játékosát, Kincses Kristófot.
Az erdőből továbbindulva a Budakalász feletti fennsíkra értünk, ahol kicsit megálltunk labdázni, beszélgetni és énekelni. Budakalászon a faluközpontba érve a többséget valami láthatatlan erő vonzotta a HÉV felé - bár erre talán elfogadható indok a 15 km-es túra... :) Mindenesetre mi Battonyai Zoliékkal úgy voltunk, hogy ha már gyalog indultunk, gyalog is fejezzük be. Eriket és Mátét külön dícséret illeti a hősies helytállásért, 10-11 évesektől ez szép teljesítmény volt!
Köszönjük Istenünknek a szép időt, a jókedvet és a jó beszélgetéseket!
A kirándulás képeit a Picasa webalbumban lehet megtekinteni.