Vasárnap kora estére a gyülekezet nagy része megérkezett épségben és hamarosan eltölthettük az első közös csendesheti vacsoránkat. Vacsora után gyors fejtágítás következett lelkipásztorunk, Sípos Aba Álmos vezetésével, ezt követően az este hátralevő részében fakultatív foglalkozás volt.
Első reggelünk frissen fiatalosan kezdődött a fenomenális svédasztalos reggelinek köszönhetően, majd nem sokkal az étkezés után belevethettük magunkat a héten ránk váró lelki alkalmak sorozatába és elkezdődhetett a kiscsoportos igetanulmányozás.
A csoportos áhitat után a rövid kávé szünet és nyújtózkodást követően elkezdődött a délelőtti alkalom, ahol Álmos igyekezett minket a hét folyamán napról-napra bevezetni a katekizmus mélységeibe. Természetesen ezt azzal a céllal tette, hogy a katolikus egyház tanait párhuzamba állítva a kálvini tanítással mi magunk protestáns aspektusból szemlélve tudjuk megvizsgálni az évszázadok alatt végbemenő változásokat a középkori egyházban.
Láthattuk hogyan ment végbe az egyházban a krisztusi tanoktól való elhajlás és ezzel párhuzamosan hogyan nyert egyre nagyobb teret a szent hagyomány tanítása és a szentek imádata, azaz hogyan deformálódott szépen lassan a keresztény tanítás az idők folyamán. Majd láthattuk azt is, hogy Isten gondviselésének hála, hogyan szólt hívő elődeinkhez és általuk hogyan reformálta meg az egyházat.
Ezen alkalmak középpontjában álltak a sola mondások. Az alkalmat követően volt még kis idő egy-egy gondolatot megosztani egymással az elhangzottakkal kapcsolatban, majd a felmerülő kérdéseket is fel lehetett tenni Álmosnak. A délelőttönkénti kiadós lelki eledelt jól megérdemelt finom ebéd követte.
Ezután lelkileg és testileg is feltöltődve indulhattunk neki a nagyon változatos délutánoknak. Voltak nagy fürdőzések, látványos röplabda meccsek és izgalmakban gazdag foci mérkőzések is.
Kedden ebéd után hála Fischer Ildikó néninek, megtartottuk az immár hagyománnyá vált sport délutánt, ahol a felhőtlen szórakozásé és a nevetésekben gazdag sorversenyeké volt a főszerep. Keddi sportos délutánunk a Virágos csapat győzelmével ért véget.
Ahogy azt már megszokhattuk hetünk, égi áldásokban gazdagon telt és ez nem csak az áldott lelki alkalmak és légkör, hanem csapadék formájában is tapasztalható volt. Ennek köszönhetően a nagy éves novai túra most elmaradt és a hegyeken, völgyeken való barangolás helyett egy kis zalaegerszegi kiruccanásnak lehettünk a részesei, ahol is a helyi templomban lehetett megtekinteni egy kis kiállítást.
A kellőképpen fárasztó délutánokat követően megüresedett pocakkal telepedtünk le a gazdagon megterített étkező asztalokhoz, hogy egymás társaságában megpihenve fogyasszuk el aznapi ízletes vacsoránkat. A vacsorát követően lelki táplálék gyanánt következett az esti alkalom, ahol Álmos az aznapi igerészt vette alapul, amit kiscsoportokban is boncolgattunk a délelőtt folyamán. Az esték további része beszélgetésekkel, nagy kártyacsatákkal és az alvás előkészületeivel telt, kivéve a péntek estét.
Pénteken ugyanis nagy tábortűz és ifis dalok éneklésében lehetett részünk és így búcsúzhattunk el a mi kis földi mennyországunktól, hogy másnap a reggelit követően autóba ülve visszatérjünk hétköznapi életünkbe, persze azzal a titkos szándékkal a szívünkben, hogy jövőre megint egy hasonlóan áldásokban gazdag csodálatos hetet tölthetünk majd el együtt a kedves testvéreinkkel és szerető mennyei Atyánkkal!
Csorba Attila