Ajánló

Legfrissebb album

Somogyi Sandorne Klari neniSomogyi Sándorné, Klári nénivel a gyülekezet életének elindulásáról Bozsóki Zoltán beszélgetett 2007. március 28-án. (szerkesztett cikk)

Klári néni férjével 1983-ban költözött Békásmegyerre. Férje korábban református lelkészként szolgált, ekkor már nyugdíjban volt. Csillaghegyre jártak templomba, ahol Deák Zoltán volt a lelkipásztor.

Először Gáti Zoltán vetette fel nekik, hogy Békásmegyeren is jó lenne bibliaórát tartani. Jézus példázata bátorította őket: "Hasonló a mennyek országa a mustármaghoz, amelyet fog az ember, és elvet a szántóföldjébe. Ez kisebb ugyan minden magnál, de amikor felnő, nagyobb minden veteménynél, és fává lesz, úgyhogy eljönnek az égi madarak, és fészket raknak ágai között." (Máté evangéliuma 13:31-32).

De hol jöjjenek össze? Klári néniék felajánlották kicsi panellakásukat, ahol hetenként rendszeresen tartottak alkalmakat. Eleinte Gáti Zoltán mellett Nagy Jánosné (Nagy Feró édesanya), Baranyiné, és még páran jártak a bibliaórákra.

A vasárnapi istentisztelet mellett csütörtökön Csillaghegyen, keddenként Békásmegyeren volt rendszeres bibliaóra.

Jobbágy Kálmán bácsi is csatlakozott a közösséghez, aki felvetette, hogy Békásmegyeren is kellene templomot építeni. Másokat is hívogattak a keddi közösségi alkalomra, így kicsi lett Klári néniék lakása. Idővel több helyen is kisebb közösségek jöttek össze lakásokon.

Buday Péter ekkor kezdte teológiai tanulmányait. Korábban pszichológus volt a hajógyárban, de betegsége miatt leszázalékolták. Csillaghegyen kezdett szolgálni Deák Zoltán lelkipásztor mellett.

A lakásoknál lévő bibliaórák idővel átköltöztek a Mustármag iskola egyik tantermébe, ahol 20-25 testvér jött össze minden kedden. Nyaranta Tarcali Zoltánné, Gyöngyi néni vezetésével gyermektáborokat szerveztek.

A közösség tagjai vasárnap Csillaghegyre jártak istentiszteletre a templomba, keddenként a Mustármag iskolában jöttek össze bibliaórára. Sok új arc jelent meg a keddi alkalmakon, felmerült egy önálló helyiség igénye. A keresésnek Gáti Zoli bácsi volt az egyik fő szervezője. Sikerült vasárnap délelőttre kibérelniük a Békásmegyeri Közösségi Ház nagytermét. Deák Zoltán csillaghegyi lelkész nagy szeretettel és odaadással járt át a Közösségi Házba szolgálni. ½ 9-től Békásmegyeren, 10 órától Csillaghegyen tartott istentiszteletet. A csillaghegyi gyülekezet nagyon kedvesen fogadta a szétválást, és az új közösség alakulását. Szívesen megosztották lelkészüket, gyűjtést szerveztek a templom építésére, és sok énekeskönyv is tőlük származik. Sokan voltak, akik korábban Csillaghegyre nem mentek át, de ide Békásmegyerre eljöttek az istentiszteletre, egyre növekedett a közösség. A fiatalok Csillaghegyre jártak az ottani ifjúsággal együtt, Tarcali Balázs orgonált.

A békásmegyeri közösség ekkor hivatalosan Csillaghegyhez tartozott, ahol ekkor már dr. Buday Péter mint segédlelkész munkálkodott. A város felajánlott egy önálló helyiséget a panelházak aljában, de ezt nem fogadták el, mert túl kicsi volt, és templomot szeretettek volna, ezért létrehozták a Békásmegyeri Templomépítése Alapítványt. Deák Zoltán is nagy lelkesedéssel támogatta a templomépítés gondolatát.

A keddi alkalmak továbbra is a Mustármag iskolában voltak, és egyre többen jártak vasárnap a Közösségi Házba. Egyik helyszín sem volt a gyülekezet otthona, ezért vágytak egy önálló otthonra.

A templom építésének szervezését a német testvérgyülekezet komoly pénzadománya indította el. A csillaghegyi presbitérium hordozta a terhet, személy szerint Békefi György és Veres Sándor. Az alapítvány kezelte a pénzt és intézte a hivatalos ügyeket.

Eldöntötték a templom mostani helyét, ami ugyan egy sitt dombon van, ami eddig kutyafuttató volt, viszont jól megközelíthető, központi hely, a főútról is jól látható.

A templom elkészültével a gyülekezet levált Csillaghegyről, és Missziói Egyházközséggé alakult. A gyülekezet missziói lelkésze dr. Buday Péter lett.